Downstream

A rendkívül kedvezőtlen külső finomítói környezet, a szinte eltűnő különbség a nehéz- és könnyűolaj jegyzésára között, illetve a finomítói leállások Horvátországban szokatlanul erős nyomást gyakoroltak a downstream üzletág negyedik negyedéves eredményére, melyet  tovább rontottak a szezonális trendek. A petrolkémiai üzletág veszteségbe fordult, miután az integrált árrés történelmi mélységbe esett a második félév során. A speciális tételeket és az INA hozzájárulását kiszűrve a MOL Csoport eredménye azonban még mindig jelentősen nyereséges.

2011. negyedik negyedéves eredmények

Romló külső üzletági környezet 2011. harmadik negyedévéhez képest

  • tovább szűkülő Brent-Ural különbözet, mely esetenként negatívba fordult át a negyedév során, és némileg alacsonyabb átlagos finomítói crack spread jellemezte, továbbra is nyomás alatt tartva a finomítói margint
  • Tovább romló, történelmi mélységbe eső petrolkémiai árrés

Üzleti eredmény alakulás

A szegmens speciális tételek nélküli működési vesztesége jelentősen magasabb mind a III. negyedéves, mind az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Az előző negyedévhez képest az eredményt jelentősen rontotta a növekvő működési költség. Ezt a költségelemet a szezonális hatásokon felül a dráguló energia árak és a finomítókban történt karbantartási munkálatok is emelték (13 milliárd forint összesen). Továbbá a Kiskereskedelem üzletág hozzájárulása is 6 milliárd forinttal alacsonyabb volt az előző negyedévhez képest a romló vásárlóerő és szezonális okok miatt.

A Feldolgozás és Kereskedelem újraelőállítási árakkal becsült „tiszta” működési eredménye tovább romlott. A harmadik negyedévhez viszonyítva az eredmény csökkenésének főbb okai a következők voltak:

  • főbb negatív hatások: (1) romló külső környezet, beleértve a nehéz és könnyűolaj ára közötti rés további szűkülését; (2) növekvő energia és karbantartási költségek (13 mrd); (3) a gyengébb forint negatív hatása a működési költségekre; (4) magasabb amortizációs költségek (5 mrd) az INA finomítói fejlesztéseit követően használatba vett új eszközökkel összefüggésben
  • részben mérsékelték az alábbi pozitív tényezők: (5) hatékonyságnövelő programunk eredményei (6) az értékesítési árrés szintjének fenntartására tett erőfeszítéseink a magas árkörnyezet ellenére
  • A Csoport újraelőállítási árakkal becsült „tiszta” működési eredménye az INA hozzájárulása nélkül pozitív maradt (4 Mrd). Az INA-ban előbb említett tényezőkön felül a rijekai finomító tervezett leállításához és a sisaki finomító újraindításához kapcsolódó költségek gyakoroltak nyomást az újraelőállítási árakkal becsült „tiszta” működési eredményre (HUF -33 Mrd)

Az üzleti eredményt a további egyszeri tételek terhelték:

  • 35 Mrd forint értékvesztés a IES goodwilljén a romló downstream üzletági kilátások következtében, összhangban a Csoport konzervatív számviteli politikájával
  • 6 Mrd forint céltartalék képzés a MOL Romániára kiszabott versenyhivatali bírság kapcsán, melyet a cég megfellebbezett, illetve indítványozta a végrehajtás felfüggesztését
  • 7 Mrd forint energiaszektorra kivetett válságadó

A petrolkémiai üzletág üzleti eredménye, speciális tételek nélkül 8,9 milliárdos veszteséget mutatott a negyedik negyedévben miután az integrált petrolkémiai árrés a negyedik negyedévben tovább esett, a harmadik negyedévben is rekord alacsony szintről. 

Piaci trendek és értékesítés-elemzés

A motorüzemanyag fogyasztás 2%-kal csökkent 2010. IV. negyedévéhez képest a Kelet-Közép-Európai régióba. A romló gazdasági kilátások már a dízel keresletre is negatívan hatottak, különösen a MOL főbb piacain, mint Magyarországon és Horvátországban tapasztaltunk jelentős visszaesést a keresletben.

A MOL- csoport teljes kőolaj- és petrolkémiai termék-értékesítése 1%-kal csökkent, amelynek fő okai a nyomott piaci kereslet, elsősorban a dél- kelet-európai piacokon. Habár a motorüzemanyag értékesítés visszaesése mérsékelt volt a teljes piachoz képest.

A kiskereskedelmi értékesítés teljes mennyisége (beleértve a kenőanyag és autógáz értékesítést) 861 kt volt, 2%-kal csökkent 2010. IV. negyedévéhez képest.

  • Magyarországon kiskereskedelmi üzemanyag értékesítésünk mérsékelten csökkent a jövedéki adó 2011. november 1-jei emelésének következtében.
  • Szlovákiában az intenzív beruházási programunk hatására megőriztük piaci részesedésünket.
  • Horvátországban, csökkent az értékesítés egyrészt a romló piaci környezet másrészt a lejárt bérleti szerződések következtében kisebb számú töltőállomás miatt.
  • Romániában, az értékesítés volumene nőtt a javuló piaci részesedés eredményeképpen.

2011. éves eredmények

Üzleti eredmény alakulás

A downstream üzletág speciális tételek nélküli működési eredménye 2 Mrd Ft veszteséget mutatott az előző év 59 Mrd Ft-os nyereségével szemben. Mind a külső környezet alakulása mind a finomítói problémák komoly negatív hatással voltak az eredményekre a 2010-es évhez képest:

  • Negatív hatások: (1) magasabb volumenű finomítói saját felhasználás és veszteség az üzemzavarok miatt (~ 10 milliárd); (2) a beszerzett energia árának növekedése illetve a saját működéshez felhasznált nyersolaj jegyzés-árának emelkedése (3) alacsonyabb crack spreadek (4) az integrált petrolkémiai árrés csökkenése; (5) erősödő forint a dollárral szemben
  • Pozitív hatás: (6) valamelyest táguló árkülönbség a könnyű és nehézolaj között; (7) javuló termékszerkezet, növekvő dízelkihozatal csökkenő fűtőolaj kibocsátás mellett; (8) hatékonyságnövelő programunk eredményei
  • Ebben a negatív környezetben a Csoport elsősorban belső hatékonyságjavító erőfeszítéseire fókuszált, úgy mint (1) a piaci részesedés növelése a mérsékelt piaci kereslet ellenére, a kelet- közép-európai régióban, (2) hatékonyságjavító programok megvalósítása, különös hangsúlyt fektetve az energiaköltségekre és (3) a fűtőolaj kihozatal csökkentése további optimalizálással.

A Feldolgozás és Kereskedelem újraelőállítási árakkal becsült „tiszta” működési eredménye negatívba fordult.

  • A gyenge eredmény nagyrészt a horvát Downstream-nek köszönhető (-72 Mrd Ft) a következő miatt:
    • magasabb volumenű finomítói saját felhasználás és veszteség a rijekai finomító új egységeinél korábban tapasztalt működési kihívások és a sisaki finomítóban keletkezett tűz következtében;
    • 11%-kal alacsonyabb INA értékesítés részben a romló gazdasági környezet következtében csökkenő szárazföldi értékesítés miatt. Másrészt a mediterrán tengeri export szándékosan mérséklésre került, reagálva a kedvezőtlen profit hozzájárulására.
  • A jelentősen romló külső környezet ellenére a Csoport újraelőállítási árakkal becsült „tiszta” működési eredménye, az INA hatását kiszűrve továbbra is profitábilis maradt (50 Mrd Ft).

A teljes finomítói kibocsátás változatlan szinten alakult 2011-ben. Legkomplexebb finomítóink kapacitás kihasználtsága tovább nőtt, ugyanakkor a horvát finomítók kihasználtsága nyomás alatt volt.

A petrolkémiai üzletág üzleti eredménye, speciális tételek nélkül veszteségbe fordult a második félévben miután az integrált petrolkémiai árrés történelmi mélységbe csökkent. Ráadásul a magas energiaköltségek is nyomás gyakoroltak az eredményre.

Piaci trendek és értékesítés-elemzés

A kelet-közép-európai régió motorüzemanyag-kereslete az előző éves szinten maradt 2011-ben.

  • A dízel iránti kereslet az egész régióban 2%-kal nőtt, összhangban a regionális gazdaságok erősödő export-tevékenységével – különösen az első félében - valamint a kedvező éghajlati körülmények miatt növekvő mezőgazdasági fogyasztással.
  • A motorbenzin-kereslet (főként lakossági szektor) 5%-kal esett a gyengülő vásárlóerő és a benzin világpiaci termék-jegyzésárának 34%-os növekedése következtében.

A teljes kőolaj- és petrolkémiai termék-értékesítésünk a piaci átlagot meghaladó szinten nőtt az előző évhez képest. A Csoport teljes motorüzemanyag-értékesítése 4%-kal nőtt éves szinten, míg szűkebb piacunk kissé szűkült. Így a piaci részesedésünk 20%-ról 21%-ra nőtt a kelet-közép-európai régióban, összhangban a stratégiai céljainkkal.

A kiskereskedelmi értékesítés teljes volumene (beleértve a kenőanyag és autógáz értékesítést) 1%-kal csökkent 2011-ben 2010-hez képest. A regionális kiskereskedelmi piacokat csökkenő benzin-, míg növekvő dízel fogyasztás és kereslet jellemezte.

  • Magyarországon benzin értékesítésünk csökkent a rendkívül magas üzemanyagárak következtében, míg a dízel és LPG értékesítés nőtt összhangban az export vezérelte gazdasági növekedéssel. A kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyisége közel változatlan maradt (közel 1%-kal csökkent), míg piaci részesedésünk 36,4%-ra nőtt.
  • Szlovákiában több mint duplájára emeltük a beruházási költségeinket, így sikerült 36% fölött tartani piaci részesedésünket a Szlovák Olajipari Szövetség (SAPPO) adatai alapján.
  • Horvátországban az értékesítés csökkent, egyrészt azért, mert 22-vel kevesebb töltőállomás üzemelt a Crobenz hálózat értékesítése után, másrészt a romló piaci környezet is kedvezőtlenül hatott.
  • Romániában a MOL piaci részesedése 12% fölé emelkedett az év végére. A shop árbevétel RON-ban számítva 8%-kal növekedett az erőteljes promócióknak köszönhetően.