Működési környezet

A Világgazdaság kilábalása folytatódott a legjelentősebb gazdasági régiókban (kivéve a katasztrófa sújtotta Japánt), habár a közelmúlt eseményei várhatóan komoly lassulást jeleznek a globális növekedésben. Az Eurózónán belüli hitelválság tovább folytatódott miután Görögország rendkívüli csődhelyzet közelébe került. A válság megoldását végül egy új 109 milliárd euró értékű második nemzetközi mentőcsomag jelentette, illetve ezúttal önkéntes alapon a magánbefektetőket is bevonták a görög adósság átstrukturálásába, amit a hitelminősítők várhatóan egy részleges államcsődként fognak értékelni. Ezzel egy időben a hitelminősítők mindhárom mentőcsomagban részesült európai ország hiteleit a bóvli kategória alá sorolták, ezzel még hosszabb időre elvágva őket a hitelpiacoktól. 2011 második negyedév folyamán felerősödtek a félelmek, hogy Olaszország, Spanyolország, sőt akár Franciaország is Görögországhoz hasonlóan bajba kerülhet. 2011 II. negyedévében az USA gazdasága mutatta a leglátványosabb gazdasági lassulást 1,3%-os éves növekedési rátával (a felülvizsgálat után 0,4%-ra csökkentett első negyedéves adathoz képest). A lassulás többek között visszavezethető a japán földrengés okozta ellátási problémákra, a növekvő nyersanyag árak fogyasztásra gyakorolt negatív hatására, és a monetáris lazítás második felvonásának (QE2) határozott végére - további ösztönző intézkedések kilátásba helyezése nélkül. Kína gazdasága is lassult ugyan, ám még mindig jelentős 10,3% éves növekedést mutatott 2011 második negyedévében. Ugyanakkor a negyedév vége felé a kínai ipari tevékenységben a visszaesés jeleit mutatta, miközben a globálisan emelkedő nyersanyag árak miatt gyorsan növekvő infláció (júniusban 6,4%) mérséklése egyelőre sikertelennek bizonyult. A kínai gazdaság egészségéről alkotott vegyes kép egyre több bizonytalanságot vet fel a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatban, hiszen eddig a távol-keleti ország volt a gazdasági kilábalás fő motorja.

A nyersolajárak 2011 második negyedében rendkívüli ingadozás mellett általánosan csökkenő tendenciát mutattak, az áprilisban elért 125 USD/bbl-ről az időszak végére 110 USD/bbl körüli szintre esett vissza. 2011 második negyedében a Brent hordónkénti átlagára 117 USD/bbl volt, 11%-kal magasabb, mint az előző negyedévben, és 50%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az első áresés egy hirtelen 12 USD/bbl áreséssel kezdődött május elején, ami a legtöbb elemző szerint egy jelentős árkorrekció volt azután, hogy az „Arab felkelésekkel” kapcsolatos geopolitikai aggályok mérséklődtek, a világgazdaság a gyengeség egyre több jelét mutatta, és az USA jegybankja világossá tette, hogy a monetáris lazítás második köre véget ér, ami a dollár erősödését vetítette előre. A második jelentős gyengülés június közepén történt, amikor Szaúd-Arábia napi 650.000 hordónyi addicionális nyersolaj mennyiséget kezdett a piacra dobni annak ellenére, hogy a június 8-i bécsi találkozón az OPEC tagállamok nem jutottak megegyezésre a kvótaemelés kérdésében. Június végén az árak ideiglenesen tovább estek (110 USD környékére) miután az IEA bejelentette, hogy 60 millió hordó olajat szabad fel az OECD biztonsági tartalékából, hogy pótolja a Líbiai polgárháború miatt kiesett jó minőségű édes kőolaj mennyiséget. Az intézkedésnek csak nagyon rövid távú hatása volt az olajárra, de a jelek szerint tartósabb hatása volt a szűkülő könnyű és nehéz olajak közti spread-re (beleértve a Brent/Ural spread-et is) és megszűntette az ún. backwardation nevű jelenséget (amikor spot árak magasabbak a határidős áraknál) a nyersolaj piacokon. A második negyedévben történt ideiglenes olajár csökkenés ellenére a fundamentumok továbbra is erősek, hiszen az OPEC tartalékkapacitása (a szaúdi termelés növelés miatt) tovább csökkent és elérte a kritikusnak mondható 2,5-3,5 millió hordó/nap közötti sávot, míg az OECD kereskedelmi készletei visszaálltak az 5 éves átlag szintjére (májusban 58,6 napi átlagkereslet kielégítésére voltak elegendő). A keresleti kilátások is pozitívak, hiszen az IEA előrejelzése szerint a szezonálisan gyenge, 88,2 hordó/napos második negyedéves keresletet a harmadik és a negyedik negyedévben 90,3, illetve 90,6 millió hordó/napos rekord kereslet követi majd.

A finomítói árrések a historikus átlag alatt maradtak 2011 második negyedévében. A negyedévben a dízel és a kerozin crack spread-ek viszonylag stabilan ám kissé az első negyedéves szint alatt maradtak a lassuló ám még mindig tartós ázsiai keresletnövekedés, a bőséges gázolaj készletek és a szezonális gyengeség miatt. A dízel crack spread általánosságban jóval gyengébb volt az ötéves átlagnál, míg a kerozin túllépte az historikus átlagot. A negyedév folyamán a benzin jóval túllépte az ötéves átlagot a májusi hirtelen és ideiglenes csúcs miatt, amit főként az USA benzin készleteinek hirtelen lehívása, és Mississipi folyó áradása által veszélyeztetett néhány nagy amerikai finomító körüli aggodalom okozott. 2011 második negyedében a vegyipari benzin crack spread-je sokkal gyengébb volt, mint az első negyedévben, ami részben az európai és ázsiai ipari tevékenység lassulását tükrözte. A negatív fűtőolaj crack spread-ek a fokozatosan csökkenő olajárakat követve erősödtek, és az ötéves átlag alatti szintről kissé az átlag fölé emelkedtek 2011 II negyedévében, de az időszak átagában az előző negyedév szintje alatt maradtak.

A Brent-Ural spread 2011. második negyedévében csökkenő tendenciát mutatott, a májusi 4 USD/bbl körüli szintről július elejére 1 USD/bbl alá csökkent. Az első jelentős visszaesés április és május vége között történt, amikor a fűtőolaj crack spread historikusan alacsony szintről fokozatosan erősödni kezdett, ezzel kedvezve a nehezebb (magasabb fűtőolaj kihozatallal rendelkező) Ural kőolajnak és így szűkítve a Brent-Ural spread-et. A második visszaesés az után történt, hogy az IEA felszabadította a biztonsági készleteit, főként könnyű, édes olajat bocsátva a piacra (hogy pótolja a hiányzó líbiai mennyiséget), ami csökkentette a könnyű Brent típusú kőolaj relatív prémiumát az Uralhoz képest, így tovább csökkentve a két típus közötti árkülönbözetet.

A kelet-közép-európai régió kilábalása a világ és az Eurózóna gazdasági lassulását követve mérséklődött a második negyedév folyamán. A régió kicsi, export-orientált gazdaságainak kilábalása (különösen Magyarországé, Szlovákiáé and kisebb mértékben Horvátországé) még mindig főként az exporton alapul, így nagyon sérülékeny és ki van téve a globális és a nyugat-európai kereslet alakulásának, ami 2011. második negyedében a csökkenés jeleit mutatta. Ezzel együtt a régió legtöbb országainak belső kereslete továbbra is gyenge a magas munkanélküliség, a csökkenő vagy stagnáló reáljövedelmek és a magas infláció miatt. A költségvetési deficitek csökkentése érdekében a régió legtöbb országában elkerülhetetlennek tűnnek további megszorítások, amelyek várhatóan szintén korlátozzák majd a hazai kereslet élénkülését az következő években. Az Eurózóna folytatódó hitelválsága további kockázatot jelent a régióban, hiszen egy a valutaövezet perifériáját érintő általános tőkekivonási hullám könnyen átterjedhet a kelet-közép-európai régió azon „felemelkedőben lévő” országaira, amelyek ugyanazokkal a strukturális gyengeségekkel küzdenek, mint az Eurózóna bajbajutott országai.