MOL irányelvek

A MOL mindig is elkötelezett híve volt a legmagasabb színvonalú társaságirányítási struktúra és gyakorlat megvalósításának. A hazai elvárásoknak való megfelelés mellett igazodik a helyes társaságirányítás nemzetközi szinten is folyamatosan formálódó és fejlődő normáihoz. Ennek eredményeképpen a MOL a részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett a Társaság tevékenységével kapcsolatos további érintettek („stakeholderek”) tágabb körének érdekeit és szempontjait is figyelembe veszi, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a MOL a részvényesei és a társadalom számára kivételes értékeket teremtsen.

MOL-CSOPORT TÁRSASÁGIRÁ NYÍTÁSI STRUKTÚRA

A Társaság elkötelezettségét többek között mutatja a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásairól tett nyilatkozat önkéntes közgyűlési elfogadása 2006-ban, a törvény által szabott határidő előtt. Emellett a Társaság 2004. decemberben részvényeinek a Varsói Értéktőzsdére történő bevezetését megelőzően nyilatkozatot tett a Varsói Értéktőzsde társaságirányítási ajánlásainak alkalmazásáról. A Társaság minden évben nyilatkozik ebben a témában a két tőzsde felé.

A MOL Nyrt. társaságirányítási gyakorlata összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ajánlásaival és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. Emellett a MOL Nyrt. rendszeresen felülvizsgálja az általa alkalmazott elveket, hogy ezen a területen is megfeleljen a folytonosan fejlődő legjobb nemzetközi gyakorlatnak. A MOL társaságirányítási alapelveit ismertető Társaságirányítási Kódex először 2006-ban került elfogadásra, majd legutóbb 2012-ben aktualizálták. Ez a dokumentum bemutatja a MOL részvényesek jogait, a fő irányító testületek működését, valamint tárgyalja a javadalmazási és etikai kérdéseket. A MOL Társaságirányítási Kódex közzétételre került a Társaság honlapján.

AZ IGAZGATÓSÁG

Az Igazgatóság tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése a többi érintett érdekeinek figyelembe vétele mellett; az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának, valamint fenntarthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek garantálása.

A MOL Nyrt. és leányvállalatai egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság a fenti elvek és célok érvényesítését, a MOL-kultúra csoport szintű terjesztését elsődleges feladatának és kötelességének tekinti.

A fenti elvek és célok rávilágítanak arra a speciális és különleges kapcsolatra, amelyet az Igazgatóság a részvényesek és a vállalatvezetés, valamint a vállalat közt képvisel. Ennek a speciális szerepnek felel meg az Igazgatóság összetétele, azaz a nem alkalmazotti jogviszonyban álló igazgatók számának meghatározó többsége (8 tag). Az Igazgatóságnak az általa elfogadott (NYSE és EU ajánlásán alapuló) kritériumok és a tagok nyilatkozata alapján jelenleg 8 tagja minősül függetlennek.

Az Igazgatóság tagjai a 2012-es évben és függetlenségi státusza (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a MOL honlapján):

AZ IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSE

Az Igazgatóság mint testület működik és hoz határozatokat.

Az Igazgatóság a Társaság megalapításakor, 1991-ben ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet legutóbb 2010 októberében aktualizált a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében.

Az ügyrend tartalmazza:

• az Igazgatóság feladat- és hatáskörét,
• az Igazgatóság által működtetett bizottságok körét,
• az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát,
• az elnök és alelnök főbb feladatait,
• az igazgatósági ülések rendjét és előkészítését, annak állandó napirendjét (keretét),
• a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenőrzését.

Az Igazgatóság tagjai összeférhetetlenségi nyilatkozatot írtak alá, és nyilatkoztak arról, hogy igazgatósági tisztségüket munkáltatójuknak, illetve egyéb vezető tisztségviselői megbízatásuk szerinti megbízójuknak bejelentették.

Az Igazgatóság formálisan évente értékeli saját és Bizottságai teljesítményét, valamint folyamatosan áttekinti tevékenységét.

2012-ben az Igazgatóság 6 ülést tartott, 94%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok – mint a bizottsági elnökök beszámolója a legutóbbi igazgatósági ülés óta végzett tevékenységekről, az üzletfejlesztési projektek státusza, a tőkepiaci folyamatok áttekintése – mellett az Igazgatóság egyedileg értékeli valamennyi üzleti szegmens teljesítményét is.

Az Igazgatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordított az iparági trendek nyomon követésére, a külső környezet kihívásainak kezelésére, az INA teljes konszolidációjával járó pénzügyi, működési és hatékonyságnövelési kihívásokra, valamint a stratégia felülvizsgálati folyamatra. A külső környezethez igazodva a MOL folyamatosan alakítja működését, amely az elmúlt években nemzetközibb, hatékonyabb és kutatás-termelés által vezéreltebbé vált. Amellett, hogy a MOL elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának megőrzése mellett, tovább folytatta legfontosabb beruházásait, ezáltal valamennyi üzletág területén kiemelten kedvező helyzetet teremtett a fellendülés időszakára.

Az elkövetkező évekre a Társaság fő feladata a megnövekedett portfolió értékének maximalizálása a működés harmonizálása és a szinergiák kiaknázása révén.

AZ IGAZGATÓSÁG BIZOTTSÁGAI

• A bizottságok feladatait az Igazgatóság határozza meg.
• Az Igazgatóság elnöke szintén felkérheti a bizottságokat egyes feladatok ellátására.

A bizottságok tagjait és elnökét az Igazgatóság választja. A bizottsági tagok többsége nem-alkalmazott és független tag.

Az Igazgatóság az alábbi bizottságokat működteti:

Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság

• a testületi tevékenység elemzése, értékelése,
• az igazgatósági/felügyelő bizottsági tagsággal kapcsolatos kérdések,
• a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság közötti kapcsolattartás támogatása,
• az ügyrendi és szabályozási kérdések,
• a vállalati folyamatok, eljárások, szervezeti megoldások, kompenzációs és ösztönzési rendszerek áttekintése, javaslatok a legjobb gyakorlat megvalósítására.

A Felügyelő Bizottság elnöke és az Audit Bizottság elnöke állandó meghívottak a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság üléseire.

• a pénzügyi és ehhez kapcsolódó jelentések ellenőrzése,
• a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának figyelése,
• a tervezés, az audit körének és eredményeinek ellenőrzése,
• a kockázatkezelési rendszer figyelése,
• a társaság likviditási helyzetének, a pénzügyi és működési kockázatoknak és azok kezelésének figyelemmel kísérése, az Enterprise Risk Management (ERM) rendszer működésének felülvizsgálata,
• a külső auditor függetlenségének és objektivitásának biztosítása.

• az összes fenntartható fejlődéssel (FF) kapcsolatos javaslat értékelése és véleményezése az Igazgatóság számára
• az FF-el kapcsolatos politikák (pl. EBK, Etikai Kódex, stb.) fejlesztésének és bevezetésének ellenőrzése
• a MOL-csoport stratégiai FF fókuszterületein elért eredmények felügyelete
• az üzleti divíziók és leányvállalatok FF teljesítményével kapcsolatos eredményeinek nyomon követése
• a külső jelentések fenntarthatósággal kapcsolatos adatainak felülvizsgálata és a külső auditor tanúsítói levelének és javaslatainak megtárgyalása

AZ IGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÜGYVEZETÉS KAPCSOLATA

Az Igazgatóság és a Társaság szervezetei közötti döntési hatásköri megosztást egy egységes dokumentum tartalmazza, amely biztosítja a MOL-csoport folyamatainak hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontroll pontokat.

A MOL-csoport irányítása az üzleti, illetve a funkcionális egységeken keresztül valósul meg. Tevékenységük összehangolása az ügyvezetés (az ügyvezető testület - Executive Board, továbbiakban ’EB’) feladata.

Az EB egy döntés-előkészítő fórum, melynek szerepe, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki az Igazgatóság és a munkaszervezet között, és egyúttal vizsgálja és ellenőrizze az Igazgatóság elé kerülő ügyeket. Az EB előzetes álláspontokat alakít ki az Igazgatóság elé terjesztett egyes javaslatok tekintetében, valamint az EB felelős az igazgatósági határozatok végrehajtásának felügyeletéért is.

Az EB ülések során minden tagnak véleménykifejtési kötelezettsége van, melyek alapján a végső döntést az elnök-vezérigazgató hozza meg. Amennyiben a vezérigazgatónak, illetve a pénzügyi vezérigazgató-helyettesnek az elnök-vezérigazgatóétól eltérő véleménye van, a döntést az Igazgatóság hozhatja meg.

AZ IGAZGATÓSÁGI TAGOK ÖSZTÖNZÉSE

Az igazgatósági tagok 2012. évtől hatályos ösztönzési rendszerének alapjairól a 2012. április 26-i közgyűlés határozott.

Az igazgatósági tagok hosszú távú ösztönzéseként szolgáló „profit sharing” eredményösztönzőt 2012. január 1-től a részvényjuttatáson alapuló ösztönző váltotta fel.

Az ösztönző célja a hosszú távú részvény árfolyam-növekedés érdekeltség, illetve osztalékfizetés melletti ösztönzés fenntartása, melynek érdekében tartási kötelezettség (elidegenítési tilalom) is meghatározásra került.

A részvényjuttatáson alapuló ösztönző két részből áll: részvényösztönzőből és ehhez kapcsolódó készpénz juttatásból.

Részvényösztönző:
Mértéke:
a.    az igazgatóság tagjai esetén: havi 100 db MOL Nyrt. „A” sorozatú törzsrészvény
b.    az igazgatóság elnöke esetében: további havi 25 db MOL Nyrt. „A” sorozatú törzsrészvény

Amennyiben az Elnöki tisztséget nem külső igazgató tölti be, akkor az Elnököt megillető plusz (25 db/hó) juttatás a külső igazgató alelnököt illeti meg.
A részvényjuttatásra évenként egyszer, az adott üzleti évet lezáró közgyűlést követő 30 napon belül kerül sor.
A részvények 1/3-a tekintetében nincs elidegenítési tilalom, míg a részvények 2/3-ára 1 éves tartási kötelezettség vonatkozik. A megbízatás lejártakor a részvényekre vonatkozó elidegenítési tilalom megszűnik.

- Készpénz juttatás:
A részvényjuttatáson alapuló ösztönző nettó juttatás, ennek biztosítása érdekében az ösztönző rendszer további eleme egy készpénz juttatás, melynek mértéke:
a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a részvények megszerzésével kapcsolatosan teljesítendő adó(k), járulék(ok) bruttósított összege, külföldi IG tagok esetében beleértve az adórezidencia országában felmerülő többletadó- és járulékfizetési kötelezettség összegét is.
A készpénz ösztönző nem terjed ki a részvényekkel kapcsolatos jogok gyakorlása vagy a részvények elidegenítése kapcsán felmerülő  bármilyen további adó(k), költség(ek) (pl. osztalék- és nyereségadó, értékpapírszámla vezetési díja) megfizetésére, azok az Igazgatóság tagjait terheli(k).  
Az ösztönző rendszer minden – külső, valamint alkalmazásban álló – igazgatósági tagot egyaránt megillet.

- Fix összegű juttatás:
Az igazgatósági tagok a részvényjuttatáson alapuló ösztönző juttatás mellett 2009. január 1-től kezdődően az alábbi meghatározott nettó összegű díjazásban részesülnek, a mindenkori éves rendes közgyűlést követően:

Igazgatók esetében                            25.000 EUR/év
Bizottsági elnökök esetében               31.250 EUR/év

- Egyéb juttatások:

A nem magyar állampolgár és nem magyarországi lakhelyű igazgatósági tagok minden Igazgatósági, illetve Bizottsági ülés után (maximum 15 alkalommal), mikor Magyarországra utaznak bruttó 1.500 euró juttatásban részesülnek.

Egyéb nem pénzbeli juttatások körébe tartozik az utazási- és felelősségbiztosítás.

A FELSŐ VEZETÉS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZERE

Az összetett hosszú távú menedzseri ösztönző rendszer 2010. január 1-től került egységesen bevezetésre a Társaságban.

Az ösztönző célja: korszerű, hosszú távú ösztönző rendszer biztosítása a kiemelt menedzserek részére, a részvényárfolyam növelési érdekeltség megtartása mellett.

A profitmegosztásra épülő ösztönző évenként ismételten a hozzáadott érték növekedése alapján számított készpénz kifizetésű bruttó juttatás. (Hozzáadott érték: a befektetett tőke költségén felül keletkező eredményt ismeri el.)
Mivel a tárgyévi ösztönző egységnyi értéke meghatározásának alapja: a közgyűlés által elfogadott tárgyévi auditált beszámoló, ezért az ösztönző kifizetése a tárgyévet lezáró éves rendes közgyűlést követően történik.

Egyéb béren kívüli juttatások

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

A Felügyelő Bizottság állandó napirendi pontjai között szerepel az Igazgatóság negyedéves beszámolója a társaság működéséről, a Belső Audit és a Társasági Biztonság beszámolója, ezeken felül a Felügyelő Bizottság az éves rendes közgyűlés elé kerülő anyagokat is áttekinti, és egyéb releváns témákban is folyamatosan tájékoztatást kap. A Felügyelő Bizottság az év során áttekinti éves tevékenységét.

2012-ben a Felügyelő Bizottság 5 ülést tartott, 89%-os átlagos részvételi arány mellett.

A Felügyelő Bizottság tagjainak díjazása

A Felügyelő Bizottsági tagok további nem pénzbeli juttatásokra is jogosultak, mint az utazási- és felelősségbiztosítás.

AUDIT BIZOTTSÁG

• a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;
• javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására;
• a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;
• a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint – szükség esetén – az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
• a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére, valamint
• a felügyelő bizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében
• ellátja az audit bizottsági feladatokat a Társaság által konszolidált, nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírt kibocsátó leányvállalata tekintetében is (amennyiben ezt jogszabály lehetővé teszi és az adott leányvállalatnál audit bizottság nem működik).

Az Audit Bizottság tagjai és kinevezésük ideje (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a MOL honlapján):

valamint valamely állandó tag tartós akadályoztatása esetén a kiesett tag helyett Dr.sc. Žarko Primorac.

KÖNYVIZSGÁLÓK

A könyvvizsgálati szerződés keretében az Ernst & Young auditálja a 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) szerint készített egyedi éves beszámolókat, a MOL Nyrt. közbenső mérlegeit, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült konszolidált éves beszámolót. Az említett pénzügyi kimutatások vizsgálata a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA), valamint a Számviteli Törvény és a könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb törvények és jogszabályok alapján került végrehajtásra. A könyvvizsgálók a könyvvizsgálati munka folyamatosságát rendszeres helyszíni munkavégzéssel, illetve a MOL fő testületi ülésein történő részvétellel és egyéb konzultációs formákon keresztül biztosítják. A könyvvizsgálók ezenkívül negyedévente áttekintik a tőzsdei gyorsjelentést, bár teljes könyvvizsgálatot nem végeznek, és így nem bocsátanak ki könyvvizsgálói jelentést sem ezekről.

Az Ernst & Young egyéb szolgáltatásokat is nyújtott a MOL-csoportnak. 2012-ben, illetve 2011-ben a következő díjak kerültek kifizetetésre részére:

KAPCSOLAT A RÉSZVÉNYESEKKEL, BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMA

A részvényesekkel történő kapcsolattartás hivatalos csatornái az éves jelentés, valamint a Budapesti Értéktőzsdén és a Varsói Értéktőzsdén keresztül közzétett negyedéves jelentések és egyéb bejelentések. A rendszeres és rendkívüli bejelentéseket a társaság megjelenteti a PSZÁF tőkepiaci közzétételi, valamint saját honlapján is. Továbbá a tőzsdei bejelentéseket e-mailben is elküldjük azoknak, akik kérték, hogy felvegyük őket a Befektetői Kapcsolatok levelező listájára. Emellett a részvényesek tájékoztatást kapnak az üzletmenetről, az eredményekről és a stratégiáról az éves rendes közgyűlésen. Rendszeres befektetői körutakat szervezünk az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Európa nagyvárosaiba a befektetők – a részvénytulajdonosok és a letéti igazolások (DR) birtokosainak – tájékoztatására. A befektetők év közben is megkereshetik a MOL Nyrt-t kérdéseikkel, a közgyűléseken felvethetnek kérdéseket és javaslatokat tehetnek. A befektetők visszajelzéseiről az Igazgatóság rendszeresen tájékoztatást kap.

A MOL Befektetői Kapcsolatok szervezete felelős a fenti tevékenységek összefogásáért és a részvényesekkel történő napi kapcsolattartásért (elérhetőség a „Részvényesi Információk” fejezetben az éves jelentés végén található). További információ a MOL honlapján (www.mol.hu) is elérhető, ahol egy külön fejezet foglalkozik a részvényeseket és a pénzügyi világ tagjait érintő kérdésekkel. A MOL Befektetői Kapcsoltok szervezete 2011 év elején megújított honlapja közvetlenül is elérhető az ir.mol.hu oldalon. A vállalat mindig különös figyelmet fordított arra, hogy a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően széleskörű információkat biztosítson a tőkepiac részére. A fejlesztés legfőbb célja az volt, hogy a weboldalt még felhasználóbarátabbá tegye és emellett folyamatosan lehetőséget biztosít szolgáltatásaink további fejlesztésére. Ezek segítségével még eredményesebben tudjuk teljesíteni részvényeseink, elemzőink és más tőkepiaci szereplők elvárásait.

2012-ben a MOL 18 befektetői körúton és konferencián vett részt (4 az Egyesült Államokban, 14 Európában), valamint több mint 240 találkozót tartott jelenlegi és lehetséges befektetőknek. Ezen felül külön befektetői körutat szerveztünk az intézményi kötvényesek elérése érdekében. 2012-ben társaságunk két napos Befektetői és Elemzői napot tartott Budapesten, melynek keretében publikálta az elkövetkező évek üzleti kilátásait. Az ehhez kapcsolódó prezentáció elérhető a MOL honlapján. Az eseményen a jelentős számú részvényes és elemző képviseltette magát. A program keretében a százhalombattai Dunai finomító látogatásán is részt vehettek az érdeklődők.

A MOL-csoport elkötelezett a nyilvános kereskedelemben forgó értékpapírok tisztességes kereskedelme mellett. Azon országok többségében, ahol a MOL-csoportnak érdekeltségei vannak, az értékpapírokkal való bennfentes kereskedelmet a büntetőjog szigorúan tiltja. Emiatt nemcsak a vonatkozó jogszabályok betartását várjuk el munkatársainktól, hanem azt is, hogy még a látszatát is kerüljék el az értékpapírokkal való bennfentes kereskedelemnek.

A törvényi előírásokkal összhangban és a MOL bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályzata szerint:

• tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre, közvetlen vagy közvetett módon ügyletet kötni, vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni, a bennfentes információt továbbadni más személynek, javaslatot tenni más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön.
• amennyiben az adott bennfentes információ más, a MOL-csoporthoz tartozó tőzsdei társasággal kapcsolatos, úgy a bennfentes kereskedelem tilalma természetesen ezen társaságokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközökre is vonatkozik.

RÉSZVÉNYESI JOGOK GYAKORLÁSA, KÖZGYŰLÉSI RÉSZVÉTEL

A közgyűlésen minden részvényes a tulajdonában levő részvények szavazati súlya alapján gyakorolhatja szavazati jogát. Minden "A" sorozatú részvény 1 szavazatra jogosít, és attól függően, hogy a közgyűlésen résztvevő részvényesek hány részvényt regisztrálnak, alakul ki, hogy egy részvénynek ténylegesen mekkora szavazati ereje van.

A közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának elsődleges feltétele a részvénykönyvi bejegyzés. A bejegyzésről a dematerializált részvények letétkezelését végző befektetési szolgáltató köteles a részvényes kérése alapján gondoskodni, a mindenkori közgyűlési meghívónkban közzétett feltételek szerint. Alapszabályunk 8.6 pontja értelmében: "A közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyvbe való bejegyzéshez a részvényes köteles nyilatkozni arról, hogy ő maga vagy ő maga és a vele azonos csoporthoz tartozó részvényes, amint ezt a 10.1.1. és 10.1.2. pontok tartalmazzák, azon részvényekkel együtt, amelyek vonatkozásában a bejegyzést kéri, tulajdonában tartja-e a Társaság részvényeinek legalább 2%-át”. Az előző mondatban írtak fennállása esetén a bejegyzést kérő köteles bejelenteni a részvényesi csoport összetételét a 10.1.1. és 10.1.2. pontokban írtakat figyelembe véve.

Továbbá, az Igazgatóság felhívására a részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni, hogy a tulajdonában álló részvények vonatkozásában ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos („ultimate beneficial owner”). Amennyiben a részvényes a felhívásnak nem tesz eleget vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a részvényes az Igazgatóságot megtévesztette, a részvényes szavazati joga felfüggesztésre kerül, és nem gyakorolható mindaddig, ameddig a fenti követelménynek teljes körűen eleget nem tett.

Társaságunk Alapszabályának 10.1.1 pontja szerint: "Egy részvényes vagy részvényesi csoport (meghatározását lásd alább) sem gyakorolhatja a szavazati jogok több, mint 10%-át, kivéve a Társaság részvényeit vagy azokat megtestesítő értékpapírokat kezelő letéteményest és értékpapír-kezelőt (ez utóbbiakat csak annyiban kivéve, amennyiben a náluk letétbe helyezett részvényekhez és értékpapírokhoz kapcsolódó részvényesi jogokat végső fokon gyakorló személy vagy személyek nem esnek az alábbi korlátozások alá).”

A Gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább egy százalékával rendelkeznek, kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére, valamint a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek. A közgyűlési részvétel feltételeit társaságunk közgyűlési hirdetményeiben teszi közzé. A közgyűlési hirdetményeket társaságunk Alapszabálya szerint a társaság honlapján teszi közzé. Az évi rendes közgyűléseket társaságunk a jelenlegi törvényi szabályozás alapján jellemzően április végén tartja.

Az évi rendes közgyűlés az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott javaslatára dönt abban a kérdésben, hogy az adózott eredmény mely részét kell a vállalkozásba visszaforgatni, és mekkora hányadát lehet osztalékként kifizetni. A közgyűlés döntése alapján a Társaság, a részvényeseket megillető osztalékot nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesítheti.

Az osztalékfizetés kezdő időpontját az Igazgatóság határozza meg úgy, hogy az erre vonatkozó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak kell eltelnie. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az Igazgatóság által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. Az Igazgatóság által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet.